Nagyon örülünk, hogy itt van velünk, és megosztja velünk az EPR rendszerről és környezetvédelemről szóló tudását.

Gabival ma arról beszélgetünk, hogy mi is az EPR rendszer, és miért fontos a környezetvédelem szempontjából Magyarországon. Az EPR (Extended Producer Responsibility) egy olyan rendszer, amelyben a gyártók felelősséget vállalnak termékeik életciklusáért, és ennek részeként a termék végén keletkező hulladékért is.

  1. Mi pontosan az EPR rendszer, és miért fontos a környezetvédelem szempontjából?

A hulladék keletkezésének, kezelésének problémája a mai kor emberének mind nyomasztóbb gondja. Az elmúlt évtizedekben sokszorosára nőtt a képződött hulladék mennyisége, melynek még mindig jelentős része nem kerül újrahasznosításra. Óriási környezeti terhet jelent ez a természetnek, és hosszú távú kihatása van mindannyiunk jövőjére.

Az Európai Unió szigorú irányelveinek megfelelően a tagállamoknak ki kell alakítaniuk egy olyan rendszert amelyben a hulladékok minél nagyobb része kerül hasznosításra. Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától Magyarországon is egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők lesznek felelősek. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (EPR, azaz Extended Producers Responsibility). 

2. Hogyan működik az EPR Magyarországon? Milyen termékkategóriák és iparágak tartoznak a rendszer hatálya alá?

Az EPR alapvetése, hogy a termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelés – tehát a gyűjtés, a kezelés, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás – mind a gyártók, vagy első belföldi forgalomba hozók felelőssége és fizetési kötelezettségük kell, hogy legyen.  Alapelv szinten a gyártó felelős a hulladék kezelésének megszervezéséért és finanszírozásáért, melyből az első tevékenységet kollektív módon más is teljesítheti helyette. Ennek megfelelően Magyarországon a MOHU (MOL leányvállalata) szervezi meg az EPR alá tartozó gyártói kötelezettségeket a gyártók finanszírozásából.

Az érintett termékkörök:

  • csomagolóanyagok, 
  • egyes egyszer használatos műanyag termékek,
  • elektromos és elektronikus berendezések,
  • elemek és akkumulátorok,
  • gépjárművek és alkatrészeik,
  • gumiabroncs,
  • reklámhordozó és irodai papír,
  • használt sütőolaj,
  • textil termékek,
  • fából készült bútorok

A rendelet szerinti kötelezetti kör a fenti termékkörök tekintetében az első belföldi forgalomba hozók, a gyártók illetve csomagolások tekintetében a csomagolást első alkalommal létrehozó gazdálkodók. Látjuk, hogy a kör jelentősen bővült a termékdíjas szabályozáshoz képest.

A rendszer több adminisztratív teendőt kapcsol a rendelet végrehajtásához, MOHU és OKIR rendszeri regisztrációt, OKIR rendszerben történő bevallást párhuzamosan a Környezetvédelmi termékdíj NAV fele történő bevallásával.

3. Milyen előnyökkel jár az EPR bevezetése az országban, mind a környezetvédelem, mind a gazdaság szempontjából?

Az EPR díjakat a 8/2023. (VI. 2.) EM, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének megállapításáról szóló rendelet szabályozza, amelyben jelentős emelkedéseket tapasztaltunk az eddigi termékdíjhoz képest. Ez a többlet bevétel biztosítja azt az elvárást, hogy az unios elvárásoknak megfelelően 2040-ig a teljes hazai települési hulladékmennyiség 65%-át újra feldolgozzuk Magyarországon.

4. Milyen szerepet játszik az állam az EPR rendszerben Magyarországon? Hogyan szabályozza és felügyeli a gyártók felelősségét?

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerében az Állam oldaláról központi feladatot lát el. Díjelőkészítő, díjszabályozó és díjfelügyeleti tevékenysége az egyik pillére a koncessziós rendszer jogszerű és hatékony működésének. A módosítás a jogalkotással kapcsolatos határidők pontosításával lehetővé teszi, hogy a Hivatal az újszerű, és nagy jelentőségű feladatait megalapozottan láthassa el. A koncessziós rendszerre történő áttérés keretében deregulálhatók egyes jogintézmények, a megfelelőségi véleményezés, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási minősítés, és az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv intézménye, ezért a szükséges törvényi intézkedéseket meg kell tenni.

Át kell alakítani az állami feladatellátást, a Koordináló szerv jelentős részben kifutó jelleggel lát el továbbra is feladatokat. Az állami feladatellátásnak és a koncessziós rendszer feladatellátásának egyaránt a meglévő adatkör a bázisa, és az is lehetséges, hogy ugyanaz a számlázórendszer kerül felhasználásra a koncessziós rendszer indulásakor. A törvénynek ezért részletes adatmigrálással kapcsolatos rendelkezésekkel kell biztosítani azt, hogy jogszerűen működhessen a közszolgáltatás rendszere. Jelentős feladat, hogy biztosítani kell a jogviszonyok folytatásának, létrejöttének kereteit az átmenet időszakában a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység vonatkozásában egyaránt. Alapvető közpolitikai cél, hogy a feladatellátás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, állami hulladékgazdálkodási közfeladat megfelelő színvonalon történő folyamatos ellátását biztosítani kell, erre a célra szolgálnak a törvény részletes átmeneti rendelkezései. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás koncesszori modelljére történő átállás sürgető feladattá tette a köztisztaság kormányrendeleti szabályainak megalkotását, amelyhez a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény felhatalmazó rendelkezése önmagában nem elegendő, tekintettel a köztisztaság településtisztasággal való kapcsolatára valamint környezet- és település-egészségügyi összefüggéseire. A javasolt módosítás alapján a kormányrendeleti szabályozás feltétele teremtődik meg

5. Milyen kihívásokkal néz szembe az EPR rendszer Magyarországon, és hogyan lehet ezeket kezelni?

A szabályozás életbe lépésének nehézségei elsősorban a koncessziós alvállalkozói kör szűkülése, ami a MOHU oldaláról jelent megoldandó feladatot, az informatikai rendszer zökkenőmentes működése és a kötelezetti kör minél szélesebb bevonása.

A szabályozás változása miatt szélesedett azon vállalkozások köre, akik érintettek az EPR díjban és sajnos a cégek nagy részéhez nem jutott elég információ, humán erőforrás, hogy minden előírásnak eleget tegyenek.

Ezen felül a megemelkedett díjtételek is nagy kihívás elé állítják a gazdálkodókat, a sokszor négyszeresére emelkedett díjtételek sok milliós többlet költséget generálva, erős fejtörésre késztetik a menedzsmentet.

A propbléma kezelése elsősorban gyakorlat orientált képzésekkel, tájékoztatókkal kezdhető, egyszerűsítésekkel a szabályozásban illetve tanácsadói hálózat kialakítását.

6. Hogyan ösztönzi az EPR a gyártókat a termékek környezetbarát tervezésére és a hulladék minimalizálására?

A gazdálkodók tapasztalatom szerint a megemelkedett díjtételek miatt már most is igyekeznek csökkenteni a kibocsátott hulladék mennyiségét, több helyütt környezetbarát csomagolás formákra állnak át vagy környezetbarát technológiák bevezetését tervezik. Ilyen szempontból üdvözlendő a szabályozás elve.

7. Milyen jövőbeli fejlesztések vagy tervek vannak az EPR terén Magyarországon?

Jelenleg is zajlanak hatásvizsgálatok és a rendeletek felülvizsgálata céljából módosítási igények az Energiaügyi Minisztériumnál annak érdekében, hogy a gazdálkodók igényeihez és a gazdasági folyamatokhoz, versenyképesség megőrzéséhez mind jobban alkalmazkodjon a rendelet.

8. Az EPR szabályozásban érintett vállalatok hol találnak bővebb információt ezzel kapcsolatban…illetve kihez fordulhatnak tanácsért…?

Az EPR szabályozás viszonylag több rendelet, jogszabály hatáskörébe tartozik.

Alaprendelete:

  1. a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól.
  2. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: csomagolási kormányrendelet),
  3. az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: elem és akkumulátor kormányrendelet),
  4. az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: elektromos berendezések kormányrendelet),
  5. a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet),
  6. az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátorzásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendeletben és
  7. az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 349/2021. (VI. 22.) Korm. rendeletben

(a 2–7. pont a továbbiakban együtt: termékárami kormányrendeletek) meghatározottak szerint kell értelmezni.

Munkám során azt tapasztalom, hogy szükség lenne jól felkészült tanácsadó támogatók munkájára e téren, a szabályozás sokszínűsége, szerteágazó ismeretek szükségessége miatt.

Irodánk a vám, termékdíj, EPR díj tanácsadás, operatív ügyintézésben segíti a gazdálkodó partnereinket, auditot végzünk, felülvizsgálunk folyamatokat.

Bittó Gabriellától köszönjük a részletes információkat az EPR rendszerről és a környezetvédelem fontosságáról Magyarországon. Reméljük, hogy ez az interjú segített jobban megérteni ennek a fontos kezdeményezésnek az előnyeit és kihívásait.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információk »

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

A sütik használatáról további információt talál az Adatkezelési tájékoztatónkban.

Bezárás