A Figyelő hetilapban jelent meg interú Fazekas Attilával, cégünk vezetőjével. Ezt az anyagot olvashatjátok itt.
A Box Print – FSD Packaging magyar tulajdonú nyomdaipari vállalkozás két telephelyen közel 100 főt foglalkoztat, éves bevétele elérte a 2,3milliárdot. Csomagolásaik a világ több mint 100 országában megtalálhatók, az év elején százmilliós önerős beruházásról adtak hírt. Csakhogy közbe jött a pandémia. Hogy miként hatott ez a cégre és az ágazatra, arról kérdeztük Fazekas Attila tulajdonos-ügyvezetőt.
A magyar nyomdaiparban 2014/2015-ben történt egy fordulópont, a vergődésből felállt az ágazat, és növelni kezdte a bevételeit, 2015-16-ban már 9 milliárdos árbevétel növekedést könyvelhettek el a szereplők. Ön is ekkor lépett be befektetőként a piacra, különösebb tapasztalatok nélkül. Mi vezette?
Nem szándékoztam a nyomdaiparba beszállni. A Box Printtel kapcsolatban álltam, jól ismertem a céget, és amikor a tulajdonos elhunyt, a felesége megkeresett. Hosszasan gondolkodtam, először nem is vállaltam el, csak az újabb kérésre. Bezártam a tanácsadói cégem, és belefogtam. Tavaly csatlakozott hozzánk – egyenesen az SAP éléről – Ablonczy Balázs üzlettársam és barátom, akivel az üzletfejlesztésen dolgozunk, elsősorban a networking és lobbi területen.
Decemberben a cég legjelentősebb beruházását hajtották végre, önerőből 100 milliót költöttek új gépekre, amivel teljes körűen, integráltan gyártanak. Rosszak voltak a tapasztalataik az alvállalkozókat illetően?
Alvállalkozóval gyártani hosszabb és drágább. Főleg a nagy méretű, ofszet termékeket, amiket aztán szállítani kell, sérülékenyek, ki kell menni az alvállalkozóhoz, nehezebben tudjuk kontrollálni a teljes folyamatot. Most viszont igen, nincsenek logisztikai költségek, versenyképesebben tudunk működni. Másrészt vannak olyan szerződéseink, amelyek maximális titoktartást kívánnak meg, például a Hell energiaital Bruce Willisre épülő kampányához mi gyártottuk a displayeket. Ha integráltan gyártunk, akkor lecsökken annak a kockázata, hogy idő előtt kiszivárogjon valami.
Amikor már látszódott, hogy a járvány következtében leállnak a cégek, mi járt a fejében? Milyen stratégiát fogalmazott meg a menedzsment?
Kezdjük azzal, hogy a válság előtti időszak – az otthoni betárazások miatt- a mi cégünk esetében egy erős növekedést okozott. Bizonyos szempontból válságállóak vagyunk, mert olyan típusú termékekhez szállítunk csomagolást, amelyek akkor fogynak, amikor az emberek otthon vannak, és többet járnak a boltba. A karantén alatt az üzletláncokból nagy mennyiségben fogytak az alapélelmiszerek és tisztítószerek, ahogy a mikrohullámú sütőtől kezdve a pattogatott kukoricáig, a bliszteres csomagolású wc vízkőoldótól kezdve a PEZ cukorkáig minden, amihez mi gyártjuk a csomagolóanyagot, ez a technológia a specialitásunk.
Amíg a nyomdaiparnak az a része, amelyik marketing és PR célra szóló termékeket gyártott, leállt, addig nálunk eterüleken. hirtelen növekedés következett be. Azt kellett elsőkörben megoldanunk, hogyan jutunk alapanyaghoz, mert lassabban és drágábban jött be. Aztán ez alábbhagyott, de a csökkenés így sem jelentős, a tavalyi év ugyanezen időszakához képest 20-30 százalékkal kevesebb a forgalom. Márciustól május elejéig erőn felül teljesítettünk, hozzáteszem, 2009-ben ugyanez történt az elődömmel. A válság idején az emberek az alapszükségleteikre költenek, ez pedig jelentős csomagolás igényt generál. Ez volt a legfőbb oka, hogy 2016-ban megvásároltuk az FSD Packaging dobozgyártó céget, hogy ne csak sík termékeket, hanem dobozokat is gyártani tudjunk. Az idei krízis alatt kialakult helyzet meg is mutatta, hogy jó irányba léptünk.
Meg tudták oldani a kapacitásnövekedést a saját állománnyal, vagy kellett további munkaerő?
Rengeteg munkaerő került a piacra, a rendezvény piacon a munkájukat elvesztett fénytechnikusok meg hangtechnikusok, szállodaportások álltak be hozzánk segédmunkára, így könnyen jutottunk alkalmi munkaerőhöz. Egyes munkákat bérmunkába adtunk, és időnként átálltunk a három műszakos termelésre. Azóta ők visszatértek a munkájukhoz, mi meg a szokásos termelésre.
Mit vár a második félévtől?
Amint beindult a kereskedelem, óvatosan megindultak a rendelések, most már kezdjük elérni a tavalyi állományszintet a legtöbb termékkategóriában. Azt is látjuk, hogy a fejlesztésekben is gondolkoznak már a partnereink, nagyon bízunk benne, hogy növekedni tudunk. Ezért is döntöttünk úgy, hogy indítunk egy sales inváziót, és minden kollégát bevonunk az értékesítésbe, ajánlási programot hirdettünk. Azt várjuk, hogy olyan termékeket ajánljanak, amelyeket eddig nem mi gyártottunk, és ha be tudjuk hozni, akkor ezért jutalékot fizetünk. Emellett az exportpiacok felé törünk, a Box Printet beválasztották a magyar multi program jelöltjei közé.
Milyen elképzelésekkel pályáztak a magyar multi programba?
Az a vállalkozás kerülhet be a programba, amelyik 2015-2018 között elért egy meghatározott növekedési mutatót. Ebben nekünk sokat segített a korábban említett akvizíció, az FSD Packaging beolvasztása, mert jelentősen növekedtek a bevételeink, és piacokat, lokációt és technológiát és szakembereket is nyertünk. Most tartunk ott a hat éves pályafutásom alatt, hogy a magasan képzett, nyelveket beszélő csapattal olyan integrált gyártási és szolgáltatási környezetet tudunk teremteni, amely versenyképes tud lenni az exportpiacokon. Eddig is sokat gyártottunk exportra, de nem közvetlenül, hanem a multi partnereink révén, indirekt módon, a termékeink több mint 100 országban jelennek meg, a volumen 60 százaléka ez a kategória. A szervezet most már készen áll arra, hogy Ausztriában, Németországban, Hollandiában, és a környező országokban közvetlenül is meg tudjunk jelenni, nyilván a nagyobb hozzáadott értékű termékekkel. Ehhez kialakítottuk a szükséges csatornákat, kihelyeztünk képviselőt, megkerestük a kamarai partnereket. A stratégiai elképzeléseink szerint a növekedésünk következő fázisa már a közvetlen exportra fog épülni. Az akvizícióval megvalósítottuk azt, hogy diverzifikáltan, nem kiszolgáltatva egyes nagy partnereknek, hanem egészséges arányban álljon össze a cég. 250 partnerrel dolgozunk, és hamarosan nem lesz olyan partnerünk, amelyik 5 százaléknál nagyobb arányt teszt ki a bevételeinkben. Egyedi termékfejlesztést és innovációt is végzünk több területen.
Mi kell ahhoz, hogy stabilan megvessék a lábukat a nemzetközi piacon? Nyilván messze nem elég az árversenyt megnyerni?
A nyelvtudás elengedhetetlen, ez a hazai kkv-k egyik gyenge pontja. Az egyik sales munkatársunk hat nyelven beszél, de kell nyelveket beszélő kolléga a vevőszolgálaton, a minőségbiztosításnál, a konstruktőröknél. Meg kell szerezni a szükséges tanúsítványokat, sok kkv nem áldoz már erre, helyettesítő technológiákat kell biztosítani, egy gép nem gép, hanem kockázati tényező, amint meghibásodik.
A dolgozóink negyede multinacionális környezetben is szerzett tapasztalatokat, ahogy mi magunk is, Ablonczy Balázs és jómagam is. Nem idegen számukra, hogy rendszert és szervezetet építünk, így meg tudunk felelni a multinacionális partnereink auditjain. Komoly erősségünk a rugalmasságunk, rövid határidőre is tudunk vállalni gyártást, gyors döntéseket tudunk hozni. Mindezek együtt teremtik meg azt a cégkultúrát, amivel versenyképesen helyt tudunk állni a hazai és nemzetközi piacon.
Lengyel Gabriella
A cikk eredetije a jún. 18-ai számban jelent meg.
Legutóbbi hozzászólások