Interjú Bittó Gabriellával – Az EPR Rendszer és Környezetvédelem Magyarországon

Nagyon örülünk, hogy itt van velünk, és megosztja velünk az EPR rendszerről és környezetvédelemről szóló tudását.

Gabival ma arról beszélgetünk, hogy mi is az EPR rendszer, és miért fontos a környezetvédelem szempontjából Magyarországon. Az EPR (Extended Producer Responsibility) egy olyan rendszer, amelyben a gyártók felelősséget vállalnak termékeik életciklusáért, és ennek részeként a termék végén keletkező hulladékért is.

1. Mi pontosan az EPR rendszer, és miért fontos a környezetvédelem szempontjából?

A hulladék keletkezésének, kezelésének problémája a mai kor emberének mind nyomasztóbb gondja. Az elmúlt évtizedekben sokszorosára nőtt a képződött hulladék mennyisége, melynek még mindig jelentős része nem kerül újrahasznosításra. Óriási környezeti terhet jelent ez a természetnek, és hosszú távú kihatása van mindannyiunk jövőjére.

Az Európai Unió szigorú irányelveinek megfelelően a tagállamoknak ki kell alakítaniuk egy olyan rendszert amelyben a hulladékok minél nagyobb része kerül hasznosításra. Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától Magyarországon is egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők lesznek felelősek. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (EPR, azaz Extended Producers Responsibility). 

2. Hogyan működik az EPR Magyarországon? Milyen termékkategóriák és iparágak tartoznak a rendszer hatálya alá?

Az EPR alapvetése, hogy a termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelés – tehát a gyűjtés, a kezelés, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás – mind a gyártók, vagy első belföldi forgalomba hozók felelőssége és fizetési kötelezettségük kell, hogy legyen.  Alapelv szinten a gyártó felelős a hulladék kezelésének megszervezéséért és finanszírozásáért, melyből az első tevékenységet kollektív módon más is teljesítheti helyette. Ennek megfelelően Magyarországon a MOHU (MOL leányvállalata) szervezi meg az EPR alá tartozó gyártói kötelezettségeket a gyártók finanszírozásából.

Az érintett termékkörök:

• csomagolóanyagok, 
• egyes egyszer használatos műanyag termékek,
• elektromos és elektronikus berendezések,
• elemek és akkumulátorok,
• gépjárművek és alkatrészeik,
• gumiabroncs,
• reklámhordozó és irodai papír,
• használt sütőolaj,
• textil termékek,
• fából készült bútorok

A rendelet szerinti kötelezetti kör a fenti termékkörök tekintetében az első belföldi forgalomba hozók, a gyártók illetve csomagolások tekintetében a csomagolást első alkalommal létrehozó gazdálkodók. Látjuk, hogy a kör jelentősen bővült a termékdíjas szabályozáshoz képest.

A rendszer több adminisztratív teendőt kapcsol a rendelet végrehajtásához, MOHU és OKIR rendszeri regisztrációt, OKIR rendszerben történő bevallást párhuzamosan a Környezetvédelmi termékdíj NAV fele történő bevallásával.

3. Milyen előnyökkel jár az EPR bevezetése az országban, mind a környezetvédelem, mind a gazdaság szempontjából?

Az EPR díjakat a 8/2023. (VI. 2.) EM, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének megállapításáról szóló rendelet szabályozza, amelyben jelentős emelkedéseket tapasztaltunk az eddigi termékdíjhoz képest. Ez a többlet bevétel biztosítja azt az elvárást, hogy az unios elvárásoknak megfelelően 2040-ig a teljes hazai települési hulladékmennyiség 65%-át újra feldolgozzuk Magyarországon.

4. Milyen szerepet játszik az állam az EPR rendszerben Magyarországon? Hogyan szabályozza és felügyeli a gyártók felelősségét?

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerében az Állam oldaláról központi feladatot lát el. Díjelőkészítő, díjszabályozó és díjfelügyeleti tevékenysége az egyik pillére a koncessziós rendszer jogszerű és hatékony működésének. A módosítás a jogalkotással kapcsolatos határidők pontosításával lehetővé teszi, hogy a Hivatal az újszerű, és nagy jelentőségű feladatait megalapozottan láthassa el. A koncessziós rendszerre történő áttérés keretében deregulálhatók egyes jogintézmények, a megfelelőségi véleményezés, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási minősítés, és az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv intézménye, ezért a szükséges törvényi intézkedéseket meg kell tenni.

Át kell alakítani az állami feladatellátást, a Koordináló szerv jelentős részben kifutó jelleggel lát el továbbra is feladatokat. Az állami feladatellátásnak és a koncessziós rendszer feladatellátásának egyaránt a meglévő adatkör a bázisa, és az is lehetséges, hogy ugyanaz a számlázórendszer kerül felhasználásra a koncessziós rendszer indulásakor. A törvénynek ezért részletes adatmigrálással kapcsolatos rendelkezésekkel kell biztosítani azt, hogy jogszerűen működhessen a közszolgáltatás rendszere. Jelentős feladat, hogy biztosítani kell a jogviszonyok folytatásának, létrejöttének kereteit az átmenet időszakában a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység vonatkozásában egyaránt. Alapvető közpolitikai cél, hogy a feladatellátás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, állami hulladékgazdálkodási közfeladat megfelelő színvonalon történő folyamatos ellátását biztosítani kell, erre a célra szolgálnak a törvény részletes átmeneti rendelkezései. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás koncesszori modelljére történő átállás sürgető feladattá tette a köztisztaság kormányrendeleti szabályainak megalkotását, amelyhez a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény felhatalmazó rendelkezése önmagában nem elegendő, tekintettel a köztisztaság településtisztasággal való kapcsolatára valamint környezet- és település-egészségügyi összefüggéseire. A javasolt módosítás alapján a kormányrendeleti szabályozás feltétele teremtődik meg

5. Milyen kihívásokkal néz szembe az EPR rendszer Magyarországon, és hogyan lehet ezeket kezelni?

A szabályozás életbe lépésének nehézségei elsősorban a koncessziós alvállalkozói kör szűkülése, ami a MOHU oldaláról jelent megoldandó feladatot, az informatikai rendszer zökkenőmentes működése és a kötelezetti kör minél szélesebb bevonása.

A szabályozás változása miatt szélesedett azon vállalkozások köre, akik érintettek az EPR díjban és sajnos a cégek nagy részéhez nem jutott elég információ, humán erőforrás, hogy minden előírásnak eleget tegyenek.

Ezen felül a megemelkedett díjtételek is nagy kihívás elé állítják a gazdálkodókat, a sokszor négyszeresére emelkedett díjtételek sok milliós többlet költséget generálva, erős fejtörésre késztetik a menedzsmentet.

A propbléma kezelése elsősorban gyakorlat orientált képzésekkel, tájékoztatókkal kezdhető, egyszerűsítésekkel a szabályozásban illetve tanácsadói hálózat kialakítását.

6. Hogyan ösztönzi az EPR a gyártókat a termékek környezetbarát tervezésére és a hulladék minimalizálására?

A gazdálkodók tapasztalatom szerint a megemelkedett díjtételek miatt már most is igyekeznek csökkenteni a kibocsátott hulladék mennyiségét, több helyütt környezetbarát csomagolás formákra állnak át vagy környezetbarát technológiák bevezetését tervezik. Ilyen szempontból üdvözlendő a szabályozás elve.

7. Milyen jövőbeli fejlesztések vagy tervek vannak az EPR terén Magyarországon?

Jelenleg is zajlanak hatásvizsgálatok és a rendeletek felülvizsgálata céljából módosítási igények az Energiaügyi Minisztériumnál annak érdekében, hogy a gazdálkodók igényeihez és a gazdasági folyamatokhoz, versenyképesség megőrzéséhez mind jobban alkalmazkodjon a rendelet.

8. Az EPR szabályozásban érintett vállalatok hol találnak bővebb információt ezzel kapcsolatban…illetve kihez fordulhatnak tanácsért…?

Az EPR szabályozás viszonylag több rendelet, jogszabály hatáskörébe tartozik.

Alaprendelete:

1. a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól.
2. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: csomagolási kormányrendelet),
3. az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: elem és akkumulátor kormányrendelet),
4. az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: elektromos berendezések kormányrendelet),
5. a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet),
6. az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátorzásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendeletben és
7. az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 349/2021. (VI. 22.) Korm. rendeletben

(a 2–7. pont a továbbiakban együtt: termékárami kormányrendeletek) meghatározottak szerint kell értelmezni.

Munkám során azt tapasztalom, hogy szükség lenne jól felkészült tanácsadó támogatók munkájára e téren, a szabályozás sokszínűsége, szerteágazó ismeretek szükségessége miatt.

Irodánk a vám, termékdíj, EPR díj tanácsadás, operatív ügyintézésben segíti a gazdálkodó partnereinket, auditot végzünk, felülvizsgálunk folyamatokat.

Bittó Gabriellától köszönjük a részletes információkat az EPR rendszerről és a környezetvédelem fontosságáról Magyarországon. Reméljük, hogy ez az interjú segített jobban megérteni ennek a fontos kezdeményezésnek az előnyeit és kihívásait.